Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.
Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár egy puszi

Húsvét története:
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvét vasárnap hajnalán feltámadt poraiból.
A húsvéti szokások nagyon hasonlóak az egész keresztény világban.
A negyvennapos nagyböjt lezárásaként nagycsütörtökön, másnéven zöldcsütörtökön zöldnövények evése a szokás.
Nagypénteken általában azok sem esznek húst, akik nem tartják a nagyböjtöt. A menü tésztafélékből, és salátákból szokott állni.
A nagyszombaton van vége a böjtnek. Ekkor már szabad húst is enni.
A kalács fogyasztása a sonka mellé leginkább a volt Monarchia országaiban terjedt el, a húsvéti kalács ezekben az országokban nem sütemény, hanem a kenyér kifinomult helyettesítője. A zöldfélék, retek, újhagyma spenótlevél az ünnepi asztalon, szintén minden országban szokás, ezzel köszöntik az új tavaszt, és a következő év bő termését is szimbolizálja.

A locsolás a XVIII. századi irodalmi adatok szerint még (patak vagy tó vizébe) „merítést” jelentett. A szokás eredete mágikus termékenységvarázsló rítus. A legények a locsolásért tojást, szalonnát kaptak ajándékba, és ebből lakomát rendeztek.
A kisfiúk locsolkodása, illetve a „szagos vízzel” öntözés újabb, XX. században elterjedt szokás, ahogy a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje is a XX. századból származik.

Húsvét ünnepén sok családban a húsvéti reggeli az ünnepi étkezés. A családtagok kellemes légkörben, beszélgetve kezdik a napot, amire a rohanó hétköznapokban általában nincs idő.
Ennek megfelelően a húsvéti reggeli egy gazdag ünnepi reggelit jelent, amit a család kényelmesen és ráérősen fogyaszt el.

 Néhány tipp hogy mi kerüljön az asztalra


Péksütemények: tegyen ki többfélét, így mindenki maga döntheti el, hogy mit választ. Paradicsomos kenyérke, hagymás kenyérke, payesa (spanyol baguett), magos kifli..
Tipp: ha kevés marad a kenyerekből, esetleg kiszáradva találja a hirtelen betoppanó vendégek érkezésekkor, akkor készítsen gyorsan akár meleg tapaszokat.

Kencék: Ebből is többfélét kitehet az asztalra, a megszokott ízek helyett, kínáljon újdonságokat.
A padlizsánkrém biztos mindenkit lenyűgöz, de ne feledkezzen meg a tojáskrémről sem. Mi nem zsírral, hanem sajtkrémmel ízesítjük, így nemcsak finomabb hanem egészségesebb is.

Tojás: A tojás a tisztaság, a termékenység és mindenekelőtt az élet szimbóluma.
Ha marad tojás, akkor gyorsan készíthet belőle töltött tojást.

Sonka: ha a megszokott füstöltsonka helyett valami másra vágyik, szeretné elkápráztatni a vendégeit, akkor idén Húsvétkor inkább spanyol sonkát szerezzen be.

Rengeteg finom, levegőn szárított sonkával büszkélkedhetnek a spanyolok, az egyik a Serrano sonka, a másik az Ibérico. Az Ibérico sonkát, Spanyolország déli részein őshonos, fekete sertésből készítik, és kizárólag makkal etetik. Ennek köszönhető a sonka csúcsminősége és kifinomult ízvilága.
Az érlelés során, mindkét sonka esetében átalakulnak a zsírok, így ez a sonka kifejezetten koleszterincsökkentő.
Tipp: A vékonyan szeletet sonka, nagyon ízletes, ha rátekerjük a grissinire, ráadásul jól is mutat.